„A futball stratégiai játék, taktikája van, a gondolkodó ember játéka, ráadásul istenverte költészet is van benne.”

Futballpálya címe:

8674 Nágocs, Gábor Áron u. 17.

E-mail címünk:

gol@nagocsse.hu

SPORTBÁL

Nágocs – 2024.11.16.

Ha támogatnál minket:

Kattints ide!

A nágocsi futball története

1926-tól az 50-es évekig

Nágocs falu sportélete az elmúlt évtizedek alatt meglehetősen színesen változott, de ennek ellenére mindig újraéledt poraiból, és olykor fényesebben csillogott, mint a nehéz időszak előtt. Nágocs Sportegyesületének első megalakulását az 1926-os évre datálják. Szerencsére Fonyódi Tibor – Nágocs Község sporttörténete írásában sok mindenre fény derül a régmúlt időkből, most így rögtön a történet elején tőle idéznénk.

Az első labdarúgócsapat 1926-ban alakult falunkban, olyan jeles képviselőkkel, mint Keresztfái Dezső, Schmidt Béla, Fulmer Antal, Boldizsár Imre, Barabás László, hogy csak a néhány legjobbat felsoroljuk! Mostoha körülmények, nagyon szegényes felszerelés, ami saját ingből, cipőből állt, ritkábban igazi focicipő is jutott. A labdarúgók szállításába az uradalom is besegített (lovaskocsi), később a 40-es évektől „bicigli” volt a jellemző. Fociban a legnehezebb ellenfelek a környező községek csapatai, többek között a tabi Téglagyár, Andocs, Kisbárapáti, és Miklósi voltak.  A focin kívül dívott két „nemzeti sport”, a kugli és az ulti. A 30-as években a levente szervezésében járási és megyei szintű atlétikai versenyeket is rendeztek. A legnépszerűbb sportágnak, a labdarúgásnak a 40-50-es években is voltak kitűnő képviselői. Néhány nevet szeretnék leírni a legjobbakból: Tar Ernő, Bodó József, Csatos Lajos, Pál Imre, Potó Isván, Keserű Sándor, Csatos János.

Fonyódi Tibor összefoglalóján kívül az első fotó ereklye az 50-es évekből való, és az akkori nágocsi csapat szerepel rajta.

Az 1950-es évektől 1970-ig

Az 50-es években tehetséges fiatal értelmiségiek szervezték a falu sportéletét – sokat köszönhetünk Haragh Tibornak, Sudár Miklósnak. Sokat tett a falunk sportjáért Hanó Lajos, Fonyódi János is.

A kutatásunk második eredménye, hogy rátaláltunk egy online archívumban a nágocsi csapat nevére, amely alapján azt feltételezhetjük, hogy 1955-ben Nágocs a Tabi Honvéd, és Zics csapatai mögött a 3. helyen végzett a Tabi Járás Keleti csoportjában.

 

Ha kicsit belekukkantunk a tabellába, láthatunk érdekes dolgokat. Az első nekem az volt, hogy Tabon, Karádon, Tengődön, Kapolyon is például 2 csapat működött. Ezek után kicsit jobban elkezdtem utánajárni, hogy ebben az időszakban vajon hány együttes focizott a környéken. A számok eléggé elképesztőek a mostani időkhöz képest.

1952-ben Somogy megyében körülbelül 90 csapat működött. 9 járásban, járásonként kb. 10 csapat!

Sajnos tényleg igaz, hogy óriási a lejtmenet azóta, hiszen akkor Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Kaposvár városi, Marcali, Nagyatádi, Siófoki, és Tabi járásban is sok-sok csapat rúgta a bőrt, és rengeteg amatőr focizott.

Ezek után a 60-as évektől szinte folyamatosan megtalálhatjuk Nágocs nevét a tabellákon. Összességében pedig leírható, hogy néhány 10-14. körüli helyezésen kívül nagyon szépen szerepelt a csapat mindig az adott bajnoki szezonban. Ha valaki szeretne kutakodni ezekben az adatokban, akkor az alábbi oldalon rákereshet bátran:

Az online archívumok mellett a Somogyi Néplap 1966. május 3-i számában találtunk először papíron is utalást a nágocsi csapatra. „A tabiaknál ezen a héten bomlott meg a rend. Som és Nágocs csapata ugyanis minden indok nélkül lemondta a vasárnapra kitűzött meccset.

Az online archívumok, és az újságcikkek mellett Fonyódi Tibor is röviden összefoglalta a 60-as évek sportéletét, igaz itt nem csak a foci kapcsán írt.

A 60-as években olyan kitűnő sportemberek adták át egymásnak a váltóbotot, mint Somodi Péter, Juhász Lajos, Balassa Lajos, akik a labdarúgáson kívül szorgalmazták a röplabdát, az asztaliteniszt is.

1970-től 1991-ig

Ahogy haladunk előre az időben egyre több írásos és egyéb nyomot találunk a futball club működésére. 1970-től 1991 júniusáig Fonyódi Tibor irányította a sportkör tevékenységét. Tibor nagyon lelkiismeretesen végezte a munkáját, amely egyben szenvedélye is volt. Az Ő idejében virágzott a futball, és amit csak lehet, mindent megtett a nágocsi fociért, játékosokért. A különböző fényképek mellett, szerencsére újságcikkek is előkerültek ebből az időszakból.

A Somogyi Néplap 1970. február 4-i számában jelent meg az a cikk, amelyben az 1969-es siófoki járási tabella végeredménye látható. Ezek után a sportélet folyamatosan fejlődött Nágocson, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. A közösség is összefogott, és az eredmények mellett a különböző jellegű fejlesztések is elindultak.

1976-ban felépítettük 380.000 Ft-os értékben egy sportöltözőt + 100.000 Ft társadalmi munka! Bekerítettük a füves pályát, létrehoztunk egy teraszt! 1977 őszére elkészült az általános iskolánál a bitumenes pálya, 1979/80-ban salakos kispályát hoztunk létre a Nevelőotthon területén. Így adott volt annak a feltétele, hogy mind az iskolai, mind a nevelőotthoni sporttevékenység magasabb szintre kerüljön. Ezekben az években több ezer óra társadalmi munkát végeztek a sportaktívák pl. 1978-ban összesen 805 óra. A legaktívabb, leglelkesebb sporttársak voltak: Barabás László, Czigány László, Miráider Tibor, Bodó József, Tóth László, Lucza Ferenc, Horváth Zoltán, Juhász Lajos.

A Somogyi Néplap 1978. novemberi számában egy hosszabb cikk jelent meg „Azért Nágocson sem volt rossz” címmel a Móra Ferenc Nevelőotthonról. Müller Béla igazgatóval készült ekkor egy interjú, amelyben a sportot is érintették. Ennek a cikknek egy része olvasható az alábbi sorokban.

Természetesen nem csak a reggeli frissítő mozgás jelenti a sportot a gyermekotthonban. Minden kedden sportdélután van. Ennek keretében kispályás labdarúgó házi bajnokság, asztalitenisz csaták, atlétika és lövészet gazdagítják a műsort. Télen a sakkozás is divatos, a mozgékonyabbak pedig szánkóra ülhetnek. Azért ott is legnépszerűbb a foci, a gyerekek 80 százaléka a pettyes labdát kergeti a legszívesebben. Vannak akik már kinőttek a kispályás játékból. A nágocsi ifjúsági csapatban több intézeti gyerek kergeti a labdát. De mások híre is túljutott már a falu határán. Ma is emlegetik a már elkerült Kocsis Lajos futó és Várnai Csaba labdarúgó nevét, akik tehetségükkel, szorgalmukkal még sokra vihetik sportágukban. Ehhez a kellő alapot ott kapták meg.
Hogy szívesen, és rendszeresen mozognak a gyerekek, abban nagy szerepe van az iskola testnevelőjének, Csutorás Csabának és az intézet egyik lelkes, fiatal pedagógusának, Fonyódi Tibornak. Ők magukkal tudják ragadni a gyermekeket.

A nyolcvanas években szerényebb méretekben, de végeztünk társadalmi munkát és voltak eredmények. A törpevízmű megépítésével bevezettük az öltözőbe a vizet, majd bevakoltuk az épületet.

1979 kimagasló sikert hozott, a község életében először a labdarúgócsapat bajnokságot nyert. Többször nyertünk kispályás labdarúgó kupát. A legfényesebb siker 1987-ben, és 1990-ben nyert SIÓ Kupa. A nyolcvanas években több dobogós helyezés ellenére is a labdarúgók szereplése változatos volt a tabi, illetve a siófoki járásban. A következő nagy sikert 1991 hozta, ahol a csapat megnyerte a siófoki körzeti bajnokságot és jogot szerzett a megyei II-be való indulásra. Jelenleg a csapat újonc létére az élmezőnyben foglal helyet.

Sió Kupa 1976-77 körül

Sió Kupa névsor

A 90-es években

A 90-es években szerencsére a foci mellett más sportágak is előtérbe kerültek. Mivel nagyon fontos, meghatározó személyek alakították a sportéletet, és olyan országosan is népszerű eseményeknek is otthont adott kis falunk, mint az Országos Duatlon Döntő, így szükségét éreztük, hogy egy kicsit elkalandozzunk ezirányba is.

1991. júniusában megalakult a sportegyesület jogutódjaként a nágocsi Szabadidő és Sportklub. Új alapszabály, új vezetőség, új szakosztály, cégbírósági bejegyzés (vállalkozási lehetőség). Mivel sporttörténelmi eseményről van szó, a következő sportaktivák irányítják a település sportéletét:
Társadalmi elnök: Fonyódi Tibor.
Ügyvezető elnök: Gilitsch Antal.
Gazdasági mebízott, pénztáros: Spántler Sándor.
Tagok: Herczeg Attila, Horváth Pál, Kun Ferenc.
Szakosztályvezetők: Horváth István (asztalitenisz),
Dr. Pap Imre (triatlon és szabadidő).

„Az új szakosztályunkról néhány gondolat: 1987-ben falunkba érkező körzeti orvos új színt hozott a település sportéletébe.”

Megszállott triatlonistaként, futónapokat, sportvetélkedőket szervezett. Dr. Pap Imre, Csutorás Csaba segítségével megszervezték a Balaton körüli „emlékfutást”, ami szintén sporttörténelmi esemény volt e kis falu életében. Futók száma: kb. 80 fő. Tejesített km: 254. Megalakult a triatlon szakosztály, egyidőben a Szabadidő- és Sportklubbal, de gyakorlatilag csak 1992. január óta vannak foglalkozások, edzések. Jelenleg 41 fővel tartanak rendszeres edzéseket. Az első bemutatkozás a nágocsi duatlon verseny volt, aminek óriási sikere lett, országos visszhanggal. (1991. okt. 5.) 1992. tavaszán jól szerepeltek a szekszárdi, a kaposvári és a siófoki versenyeken. Több megyei olimpiai bajnok és helyezett került ki a gazdag tarsolyból.

Duatlon rendezvényen szurkolói emelvény (kb. 1992-1994)

Ebben az időszakban a falu új életre kelt, még nagyobb összefogás, és rengeteg közösségi sportos élmény színesítette a mindennapokat. 1992-ben a hírünk egészen a Telesportig jutott, és egy 6 perces összefoglaló riportot készítettek a nágocsi duatlon versenyről. Ez mellett Cseplits Gábor jóvoltából több burleszk film is készült ebben az időszakban, amolyan poénosan megfilmesítve a duatlonos korszakunkat. Ugyanakkor versenyzőink is beírták magukat a történelemkönyvekbe, szerencsére jó pár ügyes versenyzőnk maradandót alkotott. Többek között Szunyogh Tímea, Schwendtner Ivett, Pap Bence, Barczi Dávid és még elég sok nevet fel lehetne sorolni, akik kis falunk hírét vitték a világban a sport terén.

Telesport közvetítés 1992

Duatlonozni mentünk

Így duatlonozunk mi

A duatlonos évek meghatározóvá tették Nágocs nevét a képzeletbeli sporttérképen, és jó pár évig reflektorfénybe helyezték a média, illetve a különböző napilapok vonatkozásában is. 1993 volt a következő esztendő, amikor nagy dolgokat vitt véghez a falu apraja és nagyja, hiszen Nágocs adott otthont az I. duatlon-diákolimpia országos döntőjének. Erről a versenyről szintén lehet találni írásos emléket a Somogyi Néplap 1993. október 13-i számában.

Természetesen a duatlon mellett a falu futball élete sem állt meg, még pár évig folytatódott a futball láz a településen.

Az ezredforduló hajnala

Igaz, hogy a duatlon, és a közel 70 éves futball múltja a falunak óriási módon felpezsdítette a 90-es évek elején a sportéletet a kistelepülésen, viszont akkor talán még senki sem gondolta, hogy ennek milyen hamar vége tud szakadni. Én (Dávid) személy szerint emlékszem is, amikor a jelenlegi utánpótlás edző bá’val, Donka Gáborral még a szuper nágocsi mérkőzéseket néztük, és izgatottan vártuk a hármas sípszót, hogy végre mi is a pályán rúghassuk a bőrt. Minden találkozóra édesapám kíséretében mentem, és jó volt ott lenni a focipályán, nézni a meccseket, a felnőtteket, és szünetben rúgni a bőrt ott, ahol a felnőttek is teszik. 

(Az egyik képen kisgyerekként Barabás Dávid és Donka Gábor, a másik képen Barabás István és fia Barabás Dávid 1991. szeptember 22-én.) 

Aztán az 1996-1997-es szezon után, amikor is a megyei III. osztályban foglalt helyet Nágocs csapata, egyszer csak vége lett a dalnak. A pályán megszűnt az élet, az öltöző kihalt, a sportláz hanyatlani kezdett a faluban. Így utólag visszagondolva tényleg nagyon jól éreztük magunkat a meccseken, a duatlon versenyeken, az egyes edzéseken, és biztos vagyok benne, hogy nagyon örültünk volna, ha ez az egész csoda folytatódik, de sajnos nem így történt.

A pálya új „birtokosai” (2004-2011)

Az alábi sztori igaz, hogy  szorosan nem kapcsolódik a focihoz, de magához a nágocsi futballpályához, és öltözőhöz igen, így röviden elmesélném, hogy mi történt a 2011-2012-es szezonig amíg nem volt egyáltalán focicsapat Nágocson. Történt ugyanis, hogy egyre inkább felcseperedni látszott egy társaság, akik elkezdtek együtt bandázni, egész nyáron a focipályán sátorozni, és szerettek volna egy helyet maguknak, ahol együtt lehetnek, és szórakozhatnak. 2004-től a fiatal baráti társaság egyre több időt töltött a pályán, és 2007-ben felvetődött egy ötlet, hogy az öltöző helyiségét belül felújítsák, és egy clubhelyiséget kreáljanak belőle.

A felújítás előtt természetesen konzultáltak az akkori polgármesterrel, aki nagy örömükre engedélyezte az akciót. Ezek után a jó ideje nem használt öltözőt belül kitakarították, az egyik helyiséget kifestették, és egy kényelmes, komfortos ifi klubot alakítottak ki benne (kanapékkal, tv-vel, videóval, hangrendszerrel, szekrényekkel, hűtővel, stb.). Az ifi klub egészen a 2010-es évekig működött, és nagyon sokat jártak ki a fiatalok bandázni, illetve olykor bulizni.

Újra futball élet (2011-2012)

Az ifi klubot üzemeltető fiatalok egyre inkább felcseperedtek, és mivel közülük is jó páran rúgták a bőrt itt, ott, így felvetődött az ötlet, hogy valahogy újra felélesszék a méltán híres nágocsi futballt. A helyzet azonban nem volt rózsás, mert új klubot, egyesületet indítani még nagy falat lett volna, ezért az a megoldás született, hogy a Bábonymegyer csapata (akiben több nágocsi fiatal is játszott) a hazai meccseire Nágocsra költözött a 2011-2012-es szezonban.

Ez egyfajta előre menekülés volt a bábonyi csapatnak is. Nem terveztem, hogy csak egy szezon lesz belőle, de elfogytunk. Jómagam 1994 óta „csináltam” a bábonyi focit, 18 évig nyomta a vállam a foci pénzügyi, szervezési feladatainak nagy része….. Pont ennyi volt elég….. De az utolsó szezon érdekes és SZÉP volt.” Emlékezik vissza a történtekről Horváth István a Bábonymegyer KSE szakosztályvezetője. 

Az együttesnek nem ment valami jól a bajnokság, sok vereség becsúszott, és az újra kilátogató hazai nézők ellenére 1 szezon után elvérzett a kezdeményezés, amely egyben a Bábonymegyer együttesének a megszűnését is jelentette.

Az ekkor Bábony-Nágocs SE kapcsán készített kezdetleges weboldal még mindig elérhető, megtekinthető:

A rutinos rókák időszaka

A 2011-2012-es szezon után szerencsére kis falunkban nem maradt annyiban a futball élet, ugyanis Komócsin Balázs vezényletével öregfiúk csapat alakult. Az együttes 2012 és 2015 között Nágocson játszotta a mérkőzéseit a Kék-Tó Öregfiúk Bajnokságban.
Ez az időszak szintén sokat jelentett a falu futball életének szempontjából. Továbbá Komócsin Balázs révén olyan fontos fejlesztések mentek végbe, mint például a labdafogó hálók elkészítése a kapuk mögött.
2015 aztán egy meghatározó év volt ismét, ugyanis ekkor újra a felnőtt csapat vette át a stafétát a Gábor Áron utcai focipályán.

Feltámadás – Futball napja

A felnőtt csapat 2015-ben Andocs II-Nágocs néven indult a megyei IV. osztály bajnokságában. A két szezonban (2015-2016 és 2016-2017) jellemző volt, hogy az együttes megállta a helyét az ellenfelek színes mezőnyében, és a stabil középmezőnyben végzett a bajnoki szezon végén.

Ezek után a vízválasztó év a 2017-es volt, amikor is pontosan 20 év után ismét nágocsi csapat alakult (papíron is), és Nágocs Sportegyesület néven célkeresztbe vették játékosaink a megyei IV. osztály bajnokságát. Nem sokkal a megalakulás után – 2018-ban – egy tragikus esemény hatására (Barczi Attila balesetben elhunyt) és idősebb Fonyódi Tibor emlékére az egyesület egy nagyszabású sporteseményt szervezett „Futball napja” fantázianévvel ellátva. A tornán ifjúsági csapatok, és felnőtt csapatok, profi klubok is tiszteletüket tették. Az alábbi riportban ifjabb Fonyódi Tibor foglalja össze a torna ismérveit:

A rendezvényről jómagam (Barabás Dávid) is készítettem egy közel 10 perces összefoglaló kisfilmet, amelyet az alábbiakban meg is lehet tekinteni:

A Futball Napja után együttesünk a megyei IV. osztályban folytatta tovább a szereplését és döntő többségében előkelő helyeken végeztünk általában a tabellán. 2018-2019-es idényben a 3., a 2019-2020-as idényben a 4., a 2020-2021-es évben a 8. helyen végzett csapatunk. De ne szaladjunk ennyire előre, ugyanis 2018-ban nem csak Futball Napja rendezvényünk volt, hanem kis falunkba költözött a rövidtávú Duatlon Országos Bajnokság mezőnye is.

Duatlon, triatlon, túlélő túra

A labdarúgáshoz igaz szorosan nem kapcsolódik, de a 2010-es évek második felében virágzott a sportélet, és a különböző sporthoz köthető rendezvények szervezése. Ilyen volt például a triatlon fordító, amely jó pár évig működött a faluban. Az esemény a Kaposvári eXtremeMan 113 verseny kapcsán jött létre, és a Desedától kerékpározó triatlonos versenyzők Nágocson furdulhattak vissza Kaposvár felé. A másik nagy sikerű rendezvény 2018-ban a Duatlon Országos Bajnokság volt. Mindegyik verseny kapcsán elmondhatjuk, hogy voltak nágocsot képviselő sportolók a versenyzők között. Barabás Dávid, Barczi Szabolcs, Homonnai Péter, és Ottó Attila is ott voltak egyik másik megmérettetésen. Mellettük Miklósiból Geiger Norbert szintén csatlakozott például a 2018-as duatlon versenyhez, ahol mindenki szép eredményekkel ért be a célba, sőt Barabás Dávid korosztályos 3. helyezettként állhatott fel a dobogóra.

A triatlon és duatlon versenyek mellett saját túlélőtúrát is szerveztünk Nágochallenge néven, amely évekig szintén egy nagykeletű, meghatározó rendezvény volt kis falunkban. Ezt pedig kiegészítette a NágoChuckNorris terepfutóversenyünk, amely útvonala Nágocstól egészen az Igali Gyógyfürdőig vitt. Szép évek voltak, ami alatt egy nagyon jó közösség tevékenykedett, és színesítette programokkal a környék lakosságának életét. Ugyanakkor elmondható, hogy mindegyik rendezvény meghatározó egyénisége volt Dr. Pap Imre, aki főszervezőként sokat tett azért, hogy ezek az események összekovácsolják a falu apraját és nagyját, illetve a hozzánk érkező versenyzők is fülig érő szájjal, rendesen elfáradva távozhassanak. A doktor úr mellett ugyanakkor az akkori nágocsi Baráti Kör minden tagja szintén kivette a részét a feladatokból, és a társaság sokat fáradozott azon, hogy ezek az események ilyen színvonalon futhassanak le.

Duatlon országos bajnokság

Nágochallenge

Az ébredő erő (2018-tól napjainkig)

A 2021-2022-es idény vízválasztó időszak volt az egyesület életében, ugyanis igaz, hogy még a megyei IV. osztályban szerepelt a csapat, de ettől a szezontól kezdődött az igazi menetelés. Ekkor a bajnokság végére az előkelő 3. helyet csípte el a nágocsi alakulat, azonban mivel a Balatonendrédi Haladás FC nem vállalta a megyei III. osztályt, így szerencsére minden adott volt, hogy mi lépjünk fel a következő lépcsőfokra. A megyei III. osztályban aztán elszabadult a „pokol” (jó értelemben). 😁 A csapat a bajnokság kezdetétől nagy elánnal vette az akadályokat, mellette már szeptembertől Dobai Attila (Murmi) vezényletével megalakult a B-Közép szurkolói csoport.

Egyik dolog vonzotta a másikat, és ott tartottunk, hogy rengeteg győztes meccs volt mögöttünk (a jó része pedig nagyarányú győzelem), a szurkolóink körében hódított a saját arculatra gyártott B-Közepes póló amiből közel 100 db készült eddig. A találkozóinkat szinte mindig 100 fő fölötti drukker jellemezte, és Murmi, illetve a B-Közép jóvoltából rengeteg pyro és egyéb show borzolta a kedélyeket, amik megelehetősen híressé tettek minket a helyi, és az országos médiában is. A bajnokság végére majdnem veretlenül álltunk fent a dobogó (tabella) legfelső fokán, és senkiben sem merült fel a kérdés, hogy ugrunk-e tovább a megyei II. osztályba. 

Jelenleg – az ugrás után – büszkén mondhatjuk, hogy megálljuk a helyünket a megyei II. osztályban is, de persze azért itt elkél még a tapasztalat, így az eredményeink is még szerényebbek ebben az osztályban, mint a megye III-ban. Viszont egy bődületesen jó csapat alakult a közelmúltban, amihez egy bődületesen szuper szurkolói háttér társul. Rengeteg támogató karolta át a vállunkat, és folyamatos segítségükkel napról napra erősebben lépkedünk a cél felé vezető utunkon. Hogy mi lesz ebből hosszútávon? Az nagyon jó kérdés… Viszont egy biztos, a légkör, a hangulat, az együttműködés, az egymás iránti elköteleződés óriási magasságokban dübörög jelenleg, amiből még bármi is kisülhet. Talán a legjobb zárszó pedig ide az lesz, amivel idősebb Fonyódi Tibor is zárta az irományát (úgy érezzük bejött neki a „jóslata”):

Úgy látszik, hogy az oltás a sportért, és egészséges mozgásért jól sikerült, ez biztosítéka lehet a 3. évezredben is, hogy egészséges nemzedékek nőnek fel, hogy a sport közelebb hozhatja egymáshoz az embereket, a legkisebbtől a legidősebbekig!”

HAJRÁ NÁGOCS! ❤️🤍💚

A teljes történetet írta, és szerkesztette: Barabás Dávid
Források: Fonyódi Tibor – Nágocs Község Sporttörténete; MLSZ Adatbank; Magyarfutball.hu; Hungaricana; Kapos.hu